Olyan volt ez a nap, mint a karácsonyi ajándék. Amit vársz, vársz és vársz, titkon reménykedsz benne, hogy megkaphatod. De hogy egyszerre kettőt is? Nos, Zamárdi kirándulásomat egy bájos kisasszonnyal élhettem át. Ez volt az első ajándék, hiszen sokszor kívántam azt, hogy a „zenémet” megosszam egy társsal élőben, testemben érezve az ütemet, mellettem, előttem pedig Őt.

A 20-adik születésnapjához közelítő soproni VOLT fesztivál ezúttal a közösségi érzésről szólt csapatunknak. Ha már (Parov Stelar műsorát leszámítva) maradandó zenei csemegét nem adott a csütörtöki nap, mégis sikerült csúcsra járatni a hangulatot, melyhez kellettek társaságunk tagjai és a rég látott ismerősök.

Pontosan egy hónapja bulizgattunk utoljára Bécsben… Akkor Garnier, most Sven Väth neve (na meg a helyszín) jelentett garanciát, hogy újabb élménnyel leszünk gazdagabbak. Szerencsére szeretett klubunkban került megrendezésre a parti. A 22 eurós belépő sem rettentett el minket.